Kiberorvosi szakmai nap az Óbudai Egyetemen

Kiberorvosi Szakmai Napot rendezett az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központjának (KIKOK) nyertes pályázatát megvalósító szervezeti egység, valamint konzorciumi partnerei (3DHISTECH Fejlesztő Kft., ELKH Természettudományi Kutatóközpont). A 2019-1-3-1-KK-2019-00007 azonosítószámú „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit mutatták be.

Az Óbudai Egyetemen folyó kibermedicina-kutatások egyik alappillére a 2016–2021 között zajló, Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott tumormodellezés és személyre szabott terápiaoptimalizálás fókuszú „Tamed Cancer” elnevezésű kutatási projekt volt – hangzott el a projektet bemutató sajtótájékoztatón. A 2021 októberében lezárt kutatási projekt az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, tudományos kiválósági programjának keretében került kiválasztásra. A projektet az Óbudai Egyetemen az Élettani Szabályozások Kutatóközpontja (PhysCon) valósította meg, Prof. Dr. Kovács Levente rektor vezetésével.

A sikeres ERC pályázat révén az egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központja 2020 márciusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a vállalati innováció és az egyetemi kutató-fejlesztő képesség szinergiáit kihasználva teremtsen új értéket a kiberorvoslás – elsősorban a daganatterápiák és a cukorbetegség különböző területein, tekintetében.

A KIKOK konzorcium, a 3D HISTECH Kft. és az ELKH TTK részvételével a daganatterápiák, a digitális patológia és a cukorbetegek életét segítő technológiák körében végez egyedülálló fejlesztéseket. A KIKOK üzemeltetése és fenntartása az Óbudai Egyetemen stratégiai célja, a konzorciális partnerekkel szorosan együttműködve, kiemelve az egyetem egészségügyi informatikai és mérnöki fókuszterületét – hangsúlyozta Dr. Galambos Péter, a KIKOK igazgatója.

Fókuszterületek

Az ERC kutatási program tematikáját követve a daganatok viselkedésének matematikai modellezése és a „smart terápiás” algoritmusok kidolgozása az egyik fő terület, amelyben a PhysCon csoport kutatói vesznek részt.

A másik kiemelt vállalás a cukorbetegséggel kapcsolatos döntéstámogató technológiák fejlesztése. Ez a kutatási vonal kiterjed egyebek mellett az okos eszközök érzékelőiben rejlő lehetőségek kiaknázására, így például a fizikai aktivitás vércukorszintre gyakorolt hatásának becslésére, illetve olyan felhőalapú technológiák létrehozására, amelyek hatékonyan támogatják az okostelefon alkalmazások mögött dolgozó MI algoritmusok fejlesztését és működtetését.

A digitális patológiai kutatásokban igazán látványos feladatokat végeznek az egyetem kutatói: a virtuális valóság és a robotika eszközeivel támogatják a patológiai leletek minél hatékonyabb feldolgozását.

Konzorciális partnerekkel együttműködve

A KIKOK konzorciális partnerének nevében, a 3DHISTECH Fejlesztő Kft. részéről Dr. Molnár Béla belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a vállalat alapítója és cégvezetője elmondta, hogy a világ első teljes patológiaimetszet-előkészítő és – kiértékelő automatarendszerét fejlesztik ki. A projekt részeként egy rutin tárgylemez festő-fedő automatát egy 3DHISTECH tárgylemez scannerrel kötnek össze. Az automatizációt egy robotkar biztosítja. A robothoz egy kamerával ellátott tárgylemez manipulátort és vezérlőszoftvert fejlesztettek. A rendszerek összehangolt működését egy a 3DHISTECH Kft. által fejlesztett program végzi el. A fejlesztés elérte az engedélyezés szintjét, piaci bemutatása megtörtént. Az Óbudai Egyetem robotikai fejlesztő csoportjával együttműködésben egy olyan tárgylemez manipulációs rendszer is készül, amely a patológiai archívumok digitalizálását támogatja.

A 3DHISTECH támogatja egy teljes sejtek izolálására és molekuláris elemzésére szolgáló laser microdissector-manipulátor-optikai szkenner rendszer fejlesztését is. A fejlesztés részeként szabadalmat nyújtottak be egy különleges, egy-sejtes felvevő és lerakó rendszerre. A rendszer három optikai és fizikai fejlesztést integrál: inverz optikai tárgylemez digitalizáló rendszer, laser microdissector és egy saját fejlesztésű egyes sejtes felvevő lerakó optikai rendszer. A rendszer fejlesztés, prototipizálás és protokoll fejlesztés stádiumában van. A fejlesztés felhasználói a patológia laborok lesznek a tumor heterogenitás molekuláris eltéréseinek a meghatározására, tumor terápia optimalizálására.

A KIKOK másik konzorciális partnerének képviseletében – az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Gyógyszerrezisztencia kutatócsoportjának tudományos munkatársa számolt be a kemoterápiás kezelések optimalizálásának lehetőségéről. Dr. Füredi András elmondta: a rosszindulatú daganatok sikeres terápiája a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A kezelés egyik alapköve még mindig a kemoterápia, amit a becslések szerint a betegek közel kétharmada kap a betegsége során. A kemoterápia annak ellenére nélkülözhetetlen eszköz, hogy még napjainkban is az „egy méret jó mindenkire” elv alapján alkalmazzák, vagyis az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegek azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel lesznek kezelve, figyelmen kívül hagyva a jelentős egyéni különbségeket, amik befolyásolhatják a terápia hatékonyságát. A betegek szuboptimális kezelése nem megfelelő terápiás válaszhoz, gyógyszer rezisztencia és komoly mellékhatások kialakulásához vezethet, jelenségekhez, amik miatt a terápiák a leggyakrabban sikertelenek. „A Kiberorvosi Kompetencia Központ egyik fő célkitűzése éppen a kemoterápiás kezelések egyénre szabása számítógép-asszisztált terápiaoptimalizálással és preklinikai állatkísérletekkel. Munkánk során olyan génmódosított egér emlő tumor modelleket használunk, melyek nagyban hasonlítanak az emberekben azonosított örökletes mellrákhoz: ugyanannak a génhibának (Brca1) eredményeként alakulnak ki, kezdetben ugyanolyan jól reagálnak a kemoterápiás kezelésekre, azonban rövid idő alatt pont ugyanazokkal a mechanizmusokkal válnak érzéketlenné azokra. Ezekben az egerekben a hagyományos kemoterápiás protokollok ugyanúgy elbuknak egy idő után, mint a betegekben, így a cél olyan egyedre szabott kezelési tervek elkészítése, amelyek lehetőleg meghosszabbítják az állatok életét vagy akár meg is gyógyítják őket. Ehhez folyamatosan, napról napra adatokat gyűjtünk a kísérleti egerekből (daganat mérete, egér testtömege, a kezelés hatása, a gyógyszerek mennyisége a vérben stb.), amiket felhasználunk az algoritmus-alapú terápiageneráláshoz.” fogalmazott Dr. Füredi András, majd hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez az újszerű megközelítés sikeres lehet, ha a fontos biológiai paramétereket megfelelően tudják mérni. Kimutatták, hogy az egyedre szabott kezelések átlagosan 70 %-kal hosszabbítják meg a túlélést a hagyományos terápiával szemben.

Dr. Galambos Péter igazgató kiemelte, hogy a KIKOK nem csak a támogatási időszakra vonatozó K+F célok megvalósításán dolgozik, hanem konzorciumon kívüli vállalatok igényei mentén is végez fejlesztéseket. Piaci K+F szolgáltatói minőségében az Óbudai Egyetem részt vesz többek között levegőtisztaság vizsgáló műszer fejlesztésében, és egy robottal támogatott gerincsebészeti rendszer kifejlesztésében is.

Az eredmények piacosítása

„A KIKOK fenntartható működésének érdekében az eredmények piaci hasznosítását is szem előtt tartjuk. A megvalósult fejlesztések egy részét hasznosító vállalkozásokon, „spin-off” cégeken keresztül visszük a piacra, amely modell a hazai egyetemi világban csak az utóbbi időben kezdett kifejlődni. A kiberorvosi területen, az Óbudai Egyetem vezető szerepet játszik a jó gyakorlatok kialakításában.” hangsúlyozta a központ vezetője.

A Szakmai Nap részletes programja az alábbi linken érhető el.
Megvalósítás időtartama: 2020.03.01. – 2024.02.28
Megítélt támogatás: 2.390.022.118 Ft
A konzorciumvezető támogatási összege: 909.335.977 Ft

Okosotthon megoldások a gyártásban?

A NEWtechtalk vendége volt Dr. Galambos Péter, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ vezetője. Masa Attilával, az Indeveyes Technology Kft. alapító-vezérigazgatójával olyan izgalmas témákról beszélgettek, mint: hogyan jelennek meg a közösségi média, vagy akár az okosotthon technológiák megoldásai a gyártásban? Mi köze a Messengernek az anyahajók kommunikációs rendszeréhez? Vajon mit hoz a társdalomnak az ipar 4.0? A tanulságos podcast az alábbi linken hallgatható meg.

Kemoterápia optimalizálás: kihívások és eredmények

Dr. Drexler Dániel András, Dr. Eigner György, Baszarab György, Czakó Bence, Dénes-Fazakas Lehel, Horváth Dániel, Nagy Miklós, Mezei Miklós, Puskás Melánia, Siket Máté, Varga Árpád, Varga Balázs, Zuck Levente, Prof. Dr. Kovács Levente, Dr. Füredi András, Prof. Dr. Szakács Gergely

A rákkezelésben alkalmazott terápiák matematikai modell-alapú optimalizálása nagy lehetőségeket rejt magában. Az optimalizálás eredményeként kiadódó alacsonyabb dózisok nem csak kevesebb mellékhatással, de kisebb költséggel is járnak, emellett kisebb a kockázata annak, hogy a rákos sejtek rezisztenssé válnak az alkalmazott gyógyszerrel szemben. Az alacsonyabb dózisok gyakoribb alkalmazását metronomikus terápiának nevezik. A kutatásunk célja, hogy a metronomikus terápiák hatékonyságát növeljük modell-alapú módszerek alkalmazásával.

A munkánk arra alapul, hogy matematikai modellel írjuk le az adott gyógyszer tumornövekedésre gyakorolt hatását, majd a matematikai modell alapján különböző optimalizálási módszerekkel terápiát generálunk. A kutatásunkban mellrákos egereket kezelünk Doxil nevű kemoterápiás szerrel. A Doxil hatását negyedrendű közönséges differenciálegyenlettel írjuk le, az egerekre jellemző paramétereket kevert-hatású modellel becsüljük. A kísérlet során offline és online generált modell-alapú terápiákkal, illetve heurisztikus terápiákkal is kísérletezünk. Az előadásban ismertetjük az eredményeket és a kutatásban rejlő kihívásokat.

Digitális mikroszkópia, 3D megjelenítés

Vincze Miklós, Papp Kristóf Tamás, Doaa Mahmoud, Abdallah Benhamida, Dr. Kozlovszky Miklós

Az olyan tudományos diszciplínák előre haladása, mint a szövetlemezek digitalizálása, a hatalmas mennyiségű adat kezelése és a virtuális valóság forradalma, segítik és motiválják azokat a tényezőket, amelyek új távlatokat nyitnak a digitális patológiában. Az idő múlásával a patológusok feladatait egyre inkább számítógéppel támogatják, amelyek csökkentik az időigényt és az unalmas feladatok jelentette terheket. A digitális patológiai rendszernek interaktív és vonzó tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hatékonyan kell szolgálnia a patológusokat, bővíteni kell kognitív képességeiket és kielégíteni az igényeiket.

A szövetminták digitalizálása az a folyamat, amely lehetővé teszi a háromdimenziós megjelenítést, amely leutánozza a szövetminták jellegét, de a hatalmas mennyiségű szövettani adat kihívást jelent a háromdimenziós vizualizációban, mivel a méret eléri a gigabájtokat, és így sok időt vesz igénybe a memóriába történő feltöltés. Az összes fennálló követelmény mellett a vizualizációs eszköznek felhasználóbarátnak és a kutatók és a patológusok számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

A projekt célja egy olyan vizualizációs felület létrehozása, amely kihasználja a játék motorok és a virtuális valóság előnyeit. Ez a projekt lehetővé teszi kétdimenziós orvosi képek betöltését és az adott tárgylemezek háromdimenziós ábrázolásának elkészítését hisztogramok segítségével. Ezeket a képeket a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt töltjük be, amelyeket később a különböző annotációs helyek hőtérképének dián belüli elkészítéséhez használunk. A projekt képes biztosítani ezeket a funkcionalitásokat a dia különböző nagyításainál, valamint a dia különböző metszeteinél is.

A szövetmintákat különböző nagyításokkal szkennelték, ahol minden nagyítási szint mozaikokból állt, és ezeket a képeket digitális fájlformátumban mentették el. A “.Net” könyvtárat használták ezeknek a digitális diáknak olyan ismert képformátumra történő konvertálására, amely alkalmas Godot engine-nel történő feldolgozásra. A ”.Net” szkript a metaadatokat is feldolgozta a Godot engine-en belül. A feldolgozott metaadatokat hőtérképként állítottuk össze, majd egyesítettük a minta különböző darabjaival. Az Oculus Rift segítségével a felhasználó kapcsolatba léphet a környezettel és irányíthatja a vizualizációt.

Robotalkalmazás mikroszkóp tárgylemezek archiválására nem strukturált működési környezetben: megvalósíthatósági elemzés

Dr. Galambos Péter, Károly István Artúr, Dr. Kuti József, Takács Mátyás, Felek Roland, Tarsoly Sándor, Garamvölgyi Tivadar, Hámori Lilla, Dr. Haidegger Tamás

A patológiai laboratóriumok archívumai világszerte több évtizede módszeresen gyűjtik a tárgylemezeken preparált szövetmintákat. Az felhalmozott minták és a hozzájuk kapcsolódó adatok jelentős értéket képviselnek, digitalizálásuk révén a minták hozzáférhetővé válnak további feldolgozás céljaira. A minták digitális formában való elérése fontos az oktatás, a klinikai gyakorlat és a rohamosan fejlődő gépi intelligencia diagnosztikai, illetve terápiás célú fejlesztése kapcsán egyaránt. A digitalizálás a tárgylemezek nagy száma miatt kézi módszerekkel nem gazdaságos, ezért erős az igény a megbízható, gyors és elérhető árú automatizált rendszerekre. A megfelelően felkészült digitális patológiai laboratóriumok munkamenetének már része a digitális archiválás, de a régi minták feldolgozása jelenleg nem megoldott. Legfőbb probléma az archívumok sokfélesége: Az üveglemezek alaki minősége, a tárolás és azonosítás módja mindenütt eltérő, így egyszerű automata berendezés kialakítása sem lehetséges. A megoldást a környezetét intelligens módon feltérképező robotcella jelentheti, amely képes felismerni az adott tárolási szisztémában az üveglemezek helyzetét és automatikusan megtervezni a manipulációhoz szükséges mozdulatokat.

Az előadásban részletesen ismertetjük egy robotcella koncepcióját, amely képes a legyakoribb archívum formátumok kezelésére. A vizionált megoldás automatikusan felismeri és megkülönbözteti a tárgylemezeket, megtervezi a megfogáshoz szükséges mozdulatsort. Ezt követően a mintákat egy jelölő berendezés segítségével szabványos egyedi azonosítóval látja el, majd szabványos magazinban helyezi el. A standardizált elrendezésben a minták már jól kezelhetőek a meglévő nagykapacitású szkennerekkel. Bemutatásra kerülnek azok a gépi érzékelési, felismerési és mozgástervezési feladatok, amelyek a megoldás kulcsát jelentik. Különösen fontos a megfelelő szenzor-modalitások azonosítása, amelyek megbízható és gazdaságos megoldást jelentenek.

Az Óbudai Egyetem és a 3DHISTECH Kft. közös fejlesztésének célja egy robotizált termékvonal kialakítása a digitális patológia és hisztológia minél teljesebb és hatékonyabb támogatása érdekében.

Közös projektben a DiabTrenddel

Újabb ígéretes vállalati kooperációt szentesített az Óbudai Egyetem vezetése. Ezúttal a DiabTrend AI Analytics Kft.-vel írtak alá együttműködési megállapodást. A közös cél, hogy világszínvonalú, a világpiacon értékesíthető cukorbeteg döntéstámogató rendszert dolgozzanak ki a két Fél kompetenciájának, erőforrásainak és innovatív megoldásainak egyesítésével.

Prof. Dr. Kovács Levente rektor elöljáróban megköszönte a cég vezetésének elkötelezettségét, amelyet kezdetektől mutatott az Óbudai Egyetem felé a Kiberorvosi Kompetencia Központ (KIKOK) pályázatban megkezdett együttműködés kapcsán. Emlékeztetett, a diabétesszel kapcsolatos kutatások az Óbudai Egyetemen évtizedes múltra tekintenek vissza. A rektor felidézte, hogy a témába vágó kutatásait többek közt a Magyar Diabetes Társaság közreműködésével végezte, melynek a mesterséges hasnyálmiriggyel foglalkozó munkacsoportja a közelmúltban, tavaly év végén alakult meg.

A DiabTrend Kft. hazai startup vállalkozásként a korszerű személyes informatikai eszközök nyújtotta lehetőségeket kapcsolja össze a legújabb szenzorok és a mesterséges intelligencia módszerek alkalmazásával a cukorbetegek mindennapi életének megkönnyítése érdekében. Fejlesztéseik során, a saját technológiák mellett az Óbudai Egyetem tudományos műhelyének eredményeit is beépítik mobilalkalmazásukba, amely a diabetes betegek és az ellátásban részvevő szakemberek számára nyújt olyan szolgáltatásokat, mint a félautomatikus naplózás, vércukorszint előrejelzés és különböző automatikus figyelmeztetések.

Mindez egyértelműen kapcsolódik a Medicina 4.0 területén megfogalmazott elképzelésekhez. Prof. Dr. Kovács Levente oktatási és kutatási szempontból egyaránt előremutatónak nevezte az időközben született ötleteket, amelyek a DiabTrend Kft. vezetőivel, illetve Dr. Eigner Györggyel, a Biomatika és Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Intézet igazgatójával és Dr. Galambos Péterrel, az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központjának (KIKOK) igazgatójával, azaz a munkaprogram résztvevőivel történt egyeztetések révén születtek. Reményét fejezte ki, hogy a formálisan is létrejött együttműködés megalapozza a közös munka hosszú távú folytatását.

Havlik Marcell, a DiabTrend AI Analytics Kft. ügyvezetője örömét fejezte ki az együttműködés létrejötte kapcsán. Hangsúlyozta, hogy az Egyetem vezetése rendkívül pozitívan állt a közös innovációhoz. Cégük elkötelezett azirányban, hogy az egyetemi kutatókkal együttműködve piacképes termékeket hozzanak létre, hiszen tapasztalatuk szerint nagy potenciált rejt az akadémiai kutatás és piacorientált fejlesztés szinergiája.

Az együttműködési megállapodást kézjegyével ellátta, a DiabTrend AI Analytics Kft. részéről: Havlik Marcell ügyvezető, Havlik Tamás technológiai vezető, valamint az Óbudai Egyetem részéről Prof. Dr. Kovács Levente rektor és Ormándi Gabriella kancellár.

Az eseményen részt vett még: Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központjának (KIKOK) igazgatója és Dr. Eigner György a Biomatika és Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Intézet igazgatója.

További részletek az együttműködésről

Az együttműködés célja, hogy világszínvonalú, a világpiacon értékesíthető cukorbeteg döntéstámogató rendszert dolgozzanak ki a két Fél kompetenciájának, erőforrásainak és innovatív megoldásainak egyesítésével.

Az Egyetem részéről az együttműködés „2019-1-3-1-KK-2019-00007” azonosítószámú „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutatási célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt (továbbiakban KIKOK projekt) keretében valósul meg, azzal a szándékkal, hogy a kooperációt az Egyetem a projekt megvalósítási és fenntartási ideje után is fenn kívánja tartani, amennyiben az mindkét fél számára kölcsönösen előnyös módon lehetséges.

Az együttműködés alapvető célja

A Felek megosztják egymással elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, kapcsolatrendszerüket, saját megoldásaik használatát, szakmai és piaci céljaik elérésének érdekében.

Mindkét Fél eltökélt célja, hogy unikális és innovatív, a világpiacon értékesíthető terméket, vagy termékcsoportot fejlesszen ki. Az együttműködés elsőszámú célja, hogy a létrejövő termékeket – egymás számára hozzáférhetővé téve –, a cukorbeteg döntéstámogatás világszintű éllovasává váljanak.

További cél, a Felek innovációs potenciáljának növelése, közös kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósításán keresztül.

A Felek közös hazai és nemzetközi pályázati és projekttevékenységek indításában, megvalósításában is együtt kívánnak működni.

Forrás: https://news.uni-obuda.hu/articles/2021/01/28/kozos-projektben-a-diabtrenddel

Az IEEE HS “Student Paper Contest” című pályázatának eredménye

A 2020. évi pályázaton BSc kategóriában első helyezést ért el Puskás Melánia, a Neumann János Informatikai Kar nappali tagozatos hallgatója.

Pályaművének címe:

Élettani folyamatok paraméterbecslése mesterséges intelligencia használatával

Témavezetője Dr. Drexler Dániel András, egyetemi docens.

Puskás Melánia az Élettani Szabályozások Kutatócsoportjában dolgozik, részt vesz az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központ projektjében.

Gratulálunk az elért eredményhez!

Óbudai Egyetem Kibermedicina Webinárium

Online konferencia előadások tekinthetők meg 2020.11.19-én 10.00 órától, amelyek az „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt célkitűzéseit és eredményeit mutatják be.

A rendezvény fő témái: Daganatterápia, Digitális Patológia és Cukorbetegeket segítő alkalmazások fejlesztése. Az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központja (KIKOK) és konzorciumi partnerei, az  az ELKH Természettudományi Kutatóközpont és a 3DHistech Kft. az „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt keretében végzett kutatómunka eredményeiről számolnak be online esemény keretében.

Előadások:

  • Robotalkalmazás mikroszkóp tárgylemezek archiválására nem strukturált működési környezetben: megvalósíthatósági elemzés
  • Digitális mikroszkópia, 3D megjelenítés
  • Kemoterápia optimalizálás: kihívások és eredmények
  • Fizikai aktivitás detekció gépi tanulás segítségével BlackAnt platform használatával
  • Transzgenikus egérmodellek alkalmazása kemoterápia optimalizáláshoz

Az esemény részletes programja és az előadások rövid kivonata a mellékelt meghívóban találhatóak.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: https://innovacio.uni-obuda.hu/hu/obudai-egyetem-kibermedicina-webinarium

Minden érdeklődő részvételére számítunk!

A Kibermedicina webinárium a 2019-1.3.1-KK-2019-00007 számú „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” projekt finanszírozásában valósul meg.

MEGHÍVÓ

Kutatás-fejlesztés és Innováció Magyarországon

Megjelent a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020. évi kiadványa „Kutatás-fejlesztés és Innováció Magyarországon” címmel. A brosúra azzal a céllal készült, hogy a lehető legszélesebb körben tegye elérhetővé a kutatás-fejlesztés és az innováció szerepét, jelentőségét a versenyképesség növelésében. Az egyetemi-ipari kutatási együttműködések témakörében az Óbudai Egyetemet a Kiberorvosi Rendszerek Kompetencia Központ (KK) kapcsán említik meg a kiadványban, ezzel tudományos erőssége egyértelműen pozícionált, és a Területi Innovációs Platformokat (TIP) illetően is az elismert egyetemek között szerepel, illeszkedve az Egyetem új stratégiai irányához.

A kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira és uniós forrásokra támaszkodva nyújt objektív képet a hazai KFI szektor jelenlegi helyzetéről és folyamatairól, rávilágítva a legfontosabb összefüggésekre is. Az NKFI Hivatal által életre hívott és múlt évben indult Területi Innovációs Platformok (TIP) kezdeményezésének célja, teret biztosítani a helyi ökoszisztéma szereplői együttműködéséhez és új szakmai alapok létrehozásához. A megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az érintett szereplők kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek és az intelligens szakosodási stratégia mentén fokozzák egy-egy térség innovációs képességét. Az NKFI Hivatal olyan új találkozási pontokat kíván létrehozni a Területi Innovációs Platformok keretében, amelyek új szemlélettel segítik elő az információáramlást, a tudástranszfert, valamint az együttműködést és a szakmai kapcsolatépítést. Eddig közel 200 szervezet csatlakozott már a Területi Innovációs Platformhoz.

A „Kutatás-fejlesztés és Innováció Magyarországon” című kiadvány elektronikus formában is letölthető a következő weboldalról:

https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-kiadvanyai/kutatas-fejlesztes-magyarorszagon-2020


Forrás: http://news.uni-obuda.hu/articles/2020/07/10/kutatas-fejlesztes-es-innovacio-magyarorszagon